Feleség:

Arra kérlek Titeket, hogy már ne csodálkozzatok azon, hogy az augusztusi havi randink időpontja szeptember 1.  A lényeg az, hogy találtunk egy olyan programot, ami mindkettőnket érdekelt, így kilátogattunk a X. Pozsonyi Piknikre.  Előtte megnéztük a honlapját, ami nagyon jó volt. Minden egyértelmű, helyszínek, időpontok…nem is volt több kérdésünk, gyerekestül mindenestül kimentünk a Jászai Mari térre és tettünk vagy 4 kört, hogy mindent jól megnézzünk.  Az árusok között meg lehetett találni a klasszikus édességes pult mellett a sós perecet, főtt kukoricát, a mindenféle lekvárt, szörpöt, emléket, mágnest, fülbevalót, gyerekruhát, de kint volt szinte az összes budapesti színház is, melyeknél nem csak jegyet lehetett venni, de egy-egy színésszel is lehetett találkozni, beszélgetni. Ugyanígy voltak olyan ismert írók, költők, akik műveiket dedikálták. Ezen kívül 3 színpadon váltották egymást az előadók, társulatok, énekesek, színházi előadások… Még az sem szegte a látogatók kedvét, hogy időközönként eleredt az eső. Minden előadás nagyon tetszett, de a legkülönlegesebb mégis az volt, amikor az egyik sarkon álló háznak az első emeleti balkonjára állt ki egy énekes, aki a közönséget is megénekeltette, szórakoztatta és őt váltotta még 3 művész, akik mind kivételesen tehetségesek voltak.

Nem vártuk meg a program végét, de szeretnék máskor is kimenni erre a programra!

 Férj:

Régi vágyam volt kimenni a Pozsonyi Piknikre, mert érdekelnek a színes kulturális rendezvények, ahol több program közül is válogathatunk. Három részre lehet osztani a rendezvényt: árusok, kulturális bemutató helyszínek és színpadok.  Az árusoknál mindent lehetett kapni, amit egy rendes vásárban vár az ember: perec, édesség, sör és vásárfia. A kulturális bemutató helyszíneken színházak és kulturális intézmények mutatták be kínálatukat, és apró közönségtalálkozókat szerveztek. A fő programok a színpadon zajlottak. Ami nekem nagyon tetszett az két előadás volt, az egyik egy jazz koncert, a másik a „balkoncert”, ahol egy erkélyről adtak elő opera részleteket. Ez olyan népszerű volt, hogy megállt a tömeg, és mindenki az előadás varázsos csapdájába esett. Ebből is látszik, hogy érdemes a komolyzenét kihozni az utcára. Jövőre is ott a helyünk!

Ja igen! És a kislányunktól is kaptunk egy kis apróságot emlékül...<3