Feleség:

Az ember lánya ilyen november végi esős, szeles, hideg időben hajlamos egy kicsit elhagyni magát és bevackolni a lakásba a kicsi gyerekkel együtt… persze nagyon hangulatos és néha kell egy-egy ilyen nap is, de hosszú távon nem jó. Arról nem is beszélve, hogy jómagam szeretnék a kislányunknak minél többet megmutatni a körülöttünk lévő világból. Ezalatt azt értem, hogy legalább azt –de inkább többet-, amit én „megkaptam” a családomtól gyerekként, azt továbbadjam. Nem szeretném majd túlterhelni a kislányunkat, de szeretném, ha sok mindenbe belekóstolna, hogy megtalálhassa majd azokat az elfoglaltságokat, amik őt érdeklik, amikben örömét leli, legyen az sport, zene, főzés, vagy bármi más. Nyilván a 10 hónapos gyerek kezébe nem adunk furulyát… ja de, megkaparintotta az enyémet és lelkesen fújja is. Szóval nem hangszert adok a kicsi kezébe, de Férjjel szeretnénk, ha a művészetek és komolyzene sem lenne ismeretlen számára, ezért mentünk el hármasban a Művészetek Palotájába, ahol havi rendszerességgel vannak babakoncertek.

Izgatottan vártuk ezt az alkalmat. A MüPa mindig is elvarázsolt az csodálatos épületével és benne zajló változatos programjaival. Ezúttal is nagyon jóleső érzés fogott el, amikor a ruhatárhoz lépve az egymás mögött „parkoló” babakocsik sokaságát legtermészetesebben kezelve a ruhatáros az egyedül érkező szülőknek azonnal a segítségét ajánlotta a lépcsőn való lejutáshoz. Ezt nevezem én figyelmességnek.

 Az Üvegterembe belépve hátul sorokban álltak a székek és középre gyönyörű színes szőnyegek voltak leterítve, melyre –természetesen cipő nélkül- rámehettek/mászhattak/futhattak/gördülhettek és bukfencezhettek a gyerekek a vállalkozó szellemű szülőkkel. A székekkel szemközt középen egy fiatalember ült, kezében egy tangóharmónikával. Úgy gondolom, hogy rengeteg hozománya lesz egy ilyen eseménynek. Azon kívül, hogy komolyzenei darabokat is hall és megismer, különböző különleges hangszerekkel is találkozik, valamint társaságban van és azt is megtanulja majd hosszú távon, hogy miként illik viselkedni, és hogy illik megjelenni egy ilyen helyen, vagy eseményen. Úgy gondolom, hogy napjainkban ez már nem mindenkinek egyértelmű sajnos. Talán egy fajta értékrendet is tanul, vagy felállít majd magának, ami túlmutat az éppen aktuális divaton. Nagyon messzire vittek az álmaim… a lényeg, hogy mind a hárman jól éreztük magunkat és gyorsan be is szereztünk még két előadásra jegyet.

 Férj:

Azt gondolhatnánk, hogy ha egy fiatal házaspárnak gyermeke születik, akkor sok rendezvény, esemény bezárja előttük a kapukat. De így lassan 1 évnyi szülői szerep után biztosan kijelenthetem, ez nem így van, csak a megfelelő kaput kell keresni. A komolyzenei koncertek és társai talán nem valók egy kisbabáknak, mert hosszúak és a vendégek se szeretik, ha egy kisgyerek zavarja meg az előadást. De miért is ne lehetne ilyen helyre elmenni egy babával? Erre találták ki a babakoncertet, ami félórányi élő klasszikus zene. Fontos, hogy már ilyen korán találkozzon a lányunk a muzsika ezen formájával. A helyszín a MüPa, Üvegterem. Átalakítva babakomforttá: színes szőnyeg, és pár sor szék. Sok-sok kisbaba és szülő. A babák szabadon mehettek erre-arra, persze a szülők felügyeletével. Vicces volt, hogy nem csak a babák, hanem egyes szülők is négykézláb követték csemetéiket (én is J). A zenészt nem zavarta meg, ha egy gyermek nagyon közel volt hozzá. Amint elkezdett zenélni, a mi kislányunk egyből megállt, és hallgatta, figyelte a muzsikát. Kellemes volt a zene (gondolom bababarát), így a kislányunkat szinte végig lekötötte. Ajánlom kisgyermekeseknek, mert kellemes időtöltés, és kultúrafogyasztás egyben.