Feleség:

Ne haragudjatok, hogy ennyire megkésve írjuk meg a februári randevúnk bejegyzését, de egy kicsit összesűrűsödtek a dolgok. Nem szeretnék mentegetőzni, de a tények fontosak. Férj rendkívül sokat dolgozik és a kevés szabadnapját azzal tölti, hogy nekem segít a háztartást rendbe rakni, bevásárolni, a kislányunkat mindenféle vizsgálatra és oltásra vinni. Ami engem illet, a nap nagy részét…kb. 24 órát töltök a kislányunkkal. Amikor ébren van, akkor vele foglalkozom, amikor alszik, akkor vagy a teendőket végzem el a lakásban (főzés, mosás, mosogatás, teregetés, stb.), vagy én is megpróbálok aludni.

Egyébként sokszor eszembe jut, hogy milyen szerencsések vagyunk Férjjel, amiért ilyen tudatosan éljük meg a kapcsolatunkat. Azért gondolom ezt, mert az elmúlt hetekben mire Férj hazaért, mire a kislányunkat megfürdettük, megetettük és elaltattuk, addigra mindketten teljesen kimerülten ültünk le egymás mellé a kanapéra és nem sok erőnk maradt még beszélgetni sem…de alkalmanként emlékeztetjük egymást arra, hogy mennyire szeretjük egymást és keresni kezdjük az alkalmat, a lehetőséget, hogy érdemi időt töltsünk együtt….

Mindezt azért írtam le, hogy megértsétek, mostanában egy nyugodt, együtt töltött este is kincs a számunkra….így ezúttal egy olyan estét neveztünk ki havi randinak, amilyen este az elmúlt években rendszeres volt, az utóbbi időben viszont nem került rá sor….a „sajtvacsorára”…;)

Ilyenkor összevásárolunk mindenféle sajtot, zöldséget, felvágottat, pékárut, melyeket gusztusosan tálalva helyezünk a tányérra….megbolondítva egy üveg finom borral (amit én most lecseréltem a kedvenc gyümölcslémre), friss bazsalikommal, jó zenével, vagy filmmel, esetleg egy jó beszélgetéssel. Ezek az együtt töltött percek, órák nem igényelnek nagy szervezést, ugyanakkor nagyon hasznosak és kellemesek egy kapcsolat életben tartásához….Sokkal többet nem tudok és nem is szeretnék róla mesélni, hiszen mindenki maga tudja, hogy milyen az ideális vacsora egy szerettével….a miénkről meséljenek a képek!

Férj:

A randik szervezése mostanában nagy kreaiívitást igényel, mert behatárolja az idő, és a hely. Persze ez egyre jobban javul, ahogy a gyermeknevelésben rutint szerzünk :) A februári a nálunk megszokott sajtvacsora volt. Hagyomány van a családunkban! Egy ilyen vacsora már a vásárlásnál kezdődik, mivel keressük a megszokott ízek mellé az újdonságokat (sajtot, zöldséget, szószokat, felvágottakat).

Miután megvan minden hozzávaló, kezdődik a még izgalmasabb rész, a tálalás. Sokan mondják hogy felesleges ezzel foglalkozni, de az étkezést először a szemünkkel kezdjük el. Sokkal jobb érzés (és ünnepiesebb is), ha az étel, amit eszünk, gusztusosan van tálalva. Figyelünk az elhelyezésre, díszítésre. Ez azért igénybe vesz 1 órát, de bőven megéri.

És a legjobb rész az elfogyasztás :) Sok különleges ízkombinációval találkozunk itt, és sosem szabad sietni vele. Egy ilyen vacsora 2-3 órán keresztül is eltarthat, mivel közben beszélgetünk, lágy háttérzenével megbolondítva. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt (gondoljatok csak bele a családi ebédekbe, és vacsorákba), mert sok kellemes órát szerezhetünk magunknak!

Kedves Olvasóink, Követőink!

Tudjuk, hogy ezúttal nem egyikőnk (Férj/Feleség) van megjelölve az alcímben szervezőként, aminek két oka van. Az egyik, hogy ezt a programot nem valamelyikőnk szervezte, hanem kapva kaptunk az alkalmon, amikor egy barátunk ajánlotta Kingát (később megértitek). A másik ok, hogy mivel a következő hónapokban kicsit nehézkesebb lesz kimozdulni, így a szervezést is kicsit rugalmasabban fogjuk kezelni. Azért nagyon reméljük, hogy a továbbiakban sem fogunk csalódást okozni. :)

Lenna Photography: https://www.facebook.com/lennainfo/

Feleség:

Életünk legmeghatározóbb élményével gazdagodtunk januárban. Gyarapodott a családunk egy taggal. Nem, nem a szülés részleteit szeretném leírni, de szorosan kötődik az eseményhez.

A legtöbb kórházban van babafotózás. Ez egy nagyon jól kitalált dolog, de egy kicsit futószalag szerű. A mi kislányunkról is csináltak kb 20 képet 10 perc alatt, amiből egyet megkaptunk ajándékba. Természetesen lett volna lehetőség különböző csomagok megvételére, melyben naptár, üdvözlő kártya, meg egyéb más nyalánkságok vannak, de mi ezzel a lehetőséggel nem éltünk. Ugyanakkor szerettük volna csöppségünk első napjairól szép emlékeket. Itt jött képbe Kinga.

Igazság szerint egy barátnőm ajánlotta őt. Kinga olyan babákat keresett, akik idén születtek, hogy fotót készítsen róluk. Kapva kaptunk az alkalmon.

Előzőleg levélben vettük fel egymással a kapcsolatot, ahol kiderült, hogy Kinga minden ötletünkre nyitott és nagyon figyelmes volt már a fotózást megelőzően is a körülményeinkre… egyeztetés után a megbeszélt időpontban jött és megkezdte a fotózást, ami kb. 3 és fél órán keresztül tartott. Megvalósította a saját elképzeléseit is, és minden olyat, ami nekünk eszünkbe jutott. Ő eleve úgy számolta az időt a fotózáshoz, hogy beleférjen egy esetleges pelenkacsere, vagy etetés is, netalántán összebújás, ha arra lett volna igényünk.

Kingának nagyon fontos volt az is, hogy lehetőség szerint a lehető legtermészetesebb képeket készítse, vaku nélkül úgy, hogy a babát a legkevésbé zavarja bármi is. Pont emiatt szorgalmazza, hogy otthon történjen a képek elkészítése, ahol a leginkább nyugodt egy csecsemő. Persze szerencsénk is volt, mert a mi kislányunk szinte végigaludta az egész fotózást. :)

Megnyugtató volt, amilyen finoman és odafigyelve ért hozzá az alig egy hetes kislányunkhoz. Igazán örömteli fotózás volt mind a babánknak, mint nekünk.

Jó szívvel ajánlom őt mindenkinek, aki szeretne egy igazán bensőséges, családias hangulatú fotózást azzal, aki a legfontosabb a világon…

Férj:

Mivel most született meg a kislányunk, így nem egyszerű randit szervezni. Adott volt a hely: itthon! Így jött a babafotózás az otthonunkba, profi fotóssal. Ami kellemes meglepetés volt, hogy a fotós maga is anyuka, így tudta, mi vár rá, és egy ilyen szituációban mi az, amire figyelni kell. Előtérbe helyezte a kisbabánk érdekeit, és profi elgondolása volt a képekről. Volt művészi beállítás, és klasszikus családi fotó is. Igazi élmény lesz visszanézni a képeket évek múltán, hisz ezek múló pillanatok! Személy szerint a hármas, közös képek tetszettek a legjobban, ahol sok a kéz és láb. Sok képről visszaköszön, hogy milyen apró csöppség a mi szeretetbombánk. Jó kis fotóalbum lesz belőle, amit rokonoknak és barátoknak is meg tudunk mutatni. Köszönjük az élményt!

Szervezés:

Az év utolsó randevúja....túlzás lenne azt mondani, hogy decemberben nehéz programot találni, hiszen az utcán körbetekintve egymást érik a plakátok, melyek a különböző karácsonyi koncerteket, előadásokat hirdetik egymás után. Igen ám, de amikor a kis Családunk, mely lassan két főből hárommá változik egyre nehezebben mozog, olyankor mégis meg kell fontolni, hogy melyik lehetőséget válasszuk. Nem, nem tévedés a többes szám. Persze lehetne gondolni arra, hogy Férj és Feleség miatt....de nem...ezúttal már Feleség és egyre feltűnőbb Pocak alakítja a programot. :)

Hosszú hónapok óta nézem, látom a Titanic kiállítást hirdető plakátokat...most jött el az ideje. :)

Feleség:

A jegyet interneten, elővételeben lehetett megvásárolni az általunk kiválasztott napra megfelelő fél órájára. Ne ijedjen meg senki, nem fél órát lehettünk bent, csak az adott fél órában történt a kiállításra való belépés, hogy ne legyen tumultus. Mi egy péntek szálltunk fel minden idők talán legismeretebb és legtragikusabb sorsú hajójára...

A belépő mellé kaptunk egy-egy utaskártyát is, rajta egy, a valóságban is felszállt utas adataival, rövid jellemzésével. A kiállítás végén izgatottan kereshettük meg a kiállított plakátokon, hogy emberünk vajon túlélő, vagy áldozat lett azon a tragikus éjszakán...

A kiállítás több termen keresztül vezetett és minden teremben lényegre törő, érdekes információk voltak olvashatók az óceánjáró történetéről. Kaptunk egy telefonra emlékeztető eszközt is, mely közel 40 hangfelvételt tartalmazott, melyet a látogatók az adott sorszámhoz érve saját tempójukban hallgathattak meg. Ezen kívül rendkívül sok tárgyi emléket is megtekinthettünk, melyeket a szuper modern tengeralattjárókkal hoztak felszínre...igen, az eredeti tárgyakat! Rajtuk a hajótársaság logójával.

Több fénykép és filmfelvétel is megtekinthető, bár kiderült, hogy több dologról azért nem készült felvétel, mert azt gondolták akkoriban, hogy ráérnek még Az „elsüllyeszthetetlen hajóról” később is elkészíteni a felvételeket. Kár....

A kiállítás változatos volt és lenyűgöző. Mi közel 4 órát töltöttünk ott és bizony nem bántuk meg, hogy kényelmes cipőben mentünk. Az ember lánya hajlamos azt hinni, hogy ha elégszer megnézi a 11 Oscar díjas filmet, akkor már eleget tud a Titanicról....de ez tévedés. Engem lenyűgözött, hogy ez a 20. század elején átadott csoda milyen felszerelt volt. Például eszembe nem jutott volna, hogy a Titanicon már volt fürdő, squas pálya vagy edzőterem. Persze az akkori utazókat is meglepetésként érte a bevezetett folyó hideg- és melegvíz...vagy az a menüsor, amely ma is megállná a helyét bármelyik Michelin csillagos étteremben.

Lenyűgöző volt a kiállítás, egy cseppet sem bántam meg, hogy ezt a programot választottuk. :) 

Férj: 

Meglepetésként ért, hogy a Titanic kiállításra megyünk. Kicsit szkeptikus voltam, hogy mit tud nyújtani egy ilyen kiállítás. Pozitívan csalódtam :) A ruhatárban letettük kabátjainkat, és kaptunk egy beszállókártyát, amin egy személy neve volt, és információk róla. Az első teremnél kaptunk egy audio guide készüléket, ami végig kísért minket a kiállításon. Az első teremben a Titanic indulás előtti pár év történelmi eseményeit mutatták be, ahol bevezetést kaptunk, hogy jutottak el a hajó építéséig.

A második résznél egy pár perces filmet láttunk, eredeti felvételekkel. Itt már szembesültünk a hatalmas méretekkel, és technikai megoldásokkal. A következő teremtől pedig jöhetett a hajó bemutatása, sztorik, és időrendben haladtunk előre a tragédia időpontjáig. Ami engem elsőre itt meglepett, hogy még kettő ilyen típusú hajót építettek! Részletesen bemutatták a felépítését a hajónak, a 3 különböző utasosztályt, technikai megoldásokat. Érdekes, hogy milyen sok biztonsági megoldás volt! Megismerkedhettünk a kor társadalmi osztályaival, azáltal, hogy bemutatták az utazók egy részét, és háttér történetüket. Nagyon tetszett, hogy milyen sok luxus volt már akkor is (edzőterem, medence, gőzfürdő, sétányok..) Nem gondoltam, hogy eredeti tárgyak lesznek a kiállításon, és hogy ennyi információ. Megindító volt az utolsó pár szakasz a személyes történetek által, főleg a zenészek története. Sok ilyen magas színvonalú kiállítást kéne még szervezni, mert mi biztosan vevők leszünk rá...

Szervezés:

Mivel viszonylag spontán ember vagyok, így a randit találomra választottam ki pár nappal előtte. Gondoltam, valami nyugis, mégis érdekes új dolgot próbálhatnánk ki, így lett Andy Warhol nyomában- Szitázó Műhely!

Ludwig Múzeum: http://www.ludwigmuseum.hu/index.php

Szitázó Műhely: https://www.jegy.hu/program/andy-warhol-nyomaban-szitazo-muhely-63571

Feleség:

Kíváncsivá tett….talán most először fordult elő olyan, hogy Férj a randevú napján négyszer is elmondta, hogy mennyire kíváncsi rá, hogy hogy fog tetszeni nekem a program…amit tudtam, hogy el kell mennünk a program előtt fehér pólót venni magunknak és a program maximált létszámú (12 fő).

A kis kitérő után a Boráros térről egy megállót mentünk a Hévvel. Akkor már szűkítettem a lehetőségeket két intézményre, melyek közül végül a MüPa jött ki győztesként. Örültem neki, mert az esetek többségében olyan programokat szoktak ott tartani, ami minket is érdekel….de minek a fehér póló? És ha időpontra mentünk (14 h-ra), akkor miért mentünk oda már délre? Még mindig nem tudtam a tervezett programot, de az kiderült, hogy a jegy árában benne van másik 3 kiállítás is, így azokat tekintettük meg két órában a randi előtt…És végül kiderült: Egy csoportos alkotásra érkeztünk. Nem is akármilyenre: A hivatalos neve a programnak ez volt: Andy Warhol nyomában - Szitázó Műhely. Két úriember tartotta a foglalkozást, melynek az első felében az volt a feladatunk, hogy megrajzoljunk egy általunk kedvelt/választott/megálmodott mintát úgy, hogy azt utána ki lehessen vágni és tovább lehessen vele dolgozni. Kaptunk egy textil szatyrot, amibe egy lapot tettünk, hogy ne üssön át a festék. A tetejére fektettük a megrajzolt és kivágott képet, majd arra került a szita és végül a festék, amelyet egy különleges eszközzel kentünk el a szitán. Ez után egy hajszárítóval fixáltuk a képet hazáig. Otthon ugyanis még ajánlott vasalóval átmenni rajta, hogy az esetleges mosások alkalmával ne veszítse el a színét. Minden résztvevő különleges darabbal mehetett haza és egy újabb csodálatos élménnyel gazdagodtam. Kifejezetten ajánlom a kreatív embereknek, itt, ebben a 3 órában kiélhetik magukat…de árulkodjanak a képek! 

Férj:

Érdekesnek ígérkezett, mert kellett hozzá fantázia és kézügyesség is. Ami még pluszt adott a randihoz, hogy lehetett fehér (amúgy más színű is jó!) pólót is vinni, hogy arra nyomjunk. Mondtam Feleségnek, hogy egyen fehér póló kell a randihoz, de nem kell előre felvenni :) ,  így meglepetésként érte a program! Egy terembe mentünk be, ahol 12 főben volt maximálva a létszám. Ezt komolyan is veszik, így egy jó hangulatú kiscsoportos foglalkozás van. Elsőre elmagyarázták a technológiát, és meg is mutatták. Ezek után szabadjára engedhettük a fantáziánkat és lerajzoltuk a mintát, amit szerettünk volna megjeleníteni. Ez nem is olyan egyszerű, mert utána ki is kell vágni, és ennek a technikája nem könnyű. Számomra az volt a nehéz, hogy egy bonyolult elképzelést hogy tudnék leegyszerűsíteni. Végül időben sikerült is elkészülnöm, így mind a pólóra, mind egy ajándékba adott vászon táskára sikerült rányomni a képet. Érdekes és hasznos volt, remélem még több ilyet találok a jövőben!

Feleség:

Mindenkinek a saját véleményére bízom, hogy az alábbi programok mennyire számítanak a szó szoros értelmében randevúnak, de én azt gondolom, hogy minden olyan meghitt pillanat, amit együtt tölthetünk életünk párjával és esetleg szorosabbá fűzi a kapcsolatunkat megfelel az elvárásnak. 

Az első program, amit szeretnék mindenkinek ajánlani, az egy 4D-s ultrahang felvétel. Ez a csodálatos eszköz és módszer sajnos még nem tartozik az államilag támogatott vizsgálatok körébe, ezért bizony anyagi ráfordítást igényel. Ma már rengeteg különböző helyen veheti igénybe az ember lánya (vagy anyja  ) ezt a szolgáltatást és különböző akciók és kedvezmények is számtalan esetben akadnak. Nekem van olyan ismerősöm, aki ugyan két gyermekénél is megcsináltatta, de feleslegesnek tartja, mert nem veszik soha elő és meg sem tudja különböztetni, hogy melyik felvétel melyik gyermekről szól. Mi Férjjel ettől függetlenül mégis megcsináltattuk, és egy cseppet sem bántam meg. Csodálatos érzés ilyen felvételeken, ilyen minőségben látni aprócska utódunkat arról nem is beszélve, hogy egy fajta visszajelzést is kapunk arról, hogy megfelelően fejlődik és bizony, megvan mind az 5 ujjacska kezenként/lábanként….no és azok a fintorok!

Amit még feltétlenül szeretnék hozzáfűzni, hogy azért a pénzért, amit egy ilyen helyen kifizet az ember, azért igazi szolgáltatást kap. Esetünkben egy patyolat tiszta fogadóhelység+vizsgáló+mosdó állt a rendelkezésünkre, szuper modern készülékek, egy teljes órányi figyelem….igen, amikor csak és kizárólag velünk foglalkoztak kedvesen, megértően, valamint egy darab általunk választott kép kinyomtatva és DVD felvétel a közel 40 perces vizsgálatról. Már most biztos vagyok benne, hogy ha az élet ad rá alkalmat, akkor máskor is élni fogunk a lehetőséggel!

Ahol mi jártunk: http://www.4dgenesis.hu/

A másik program, amit rendkívül hasznosnak ítéltünk meg egy bolthoz kötődik.

A babavárás időszaka csodálatos, semmi mással össze nem hasonlítható érzés (természetesen abban az esetben, ha ez egy vágyott dolog). Számomra meglepő módon rendkívül sok helyen lepik meg a kismamákat rövid regisztráció után apró ajándékokkal, csomagokkal, amiknek én úgy tudtam örülni, mint a kisgyerek a vágyott ajándéknak a karácsonyfa alatt.  Egy ilyen ajándék begyűjtő délutánon jutottam el a Mini-Manó Babacentrumba, ahol rendkívül hozzáértő és figyelmes eladók segítik a várandós „szülőket”. Nem szeretném, ha félreértenének. Mindenki ott és annyiért vásárolja meg a vágyott holmikat, ahol és amennyiért tudja….mi is kaptunk segítséget barátoktól, vásároltunk használt ruha boltban. De van egy-két dolog, amit nem lehet megvenni, ez pedig a tudás és a gyakorlat. Több szülészet szervez ingyenes kismama tornát, szülésfelkészítő tanfolyamot és szülőszoba látogatást (ezekre mind érdemes időt szánni és részt venni), de most nem erről szeretnék írni.

A Mini-manó ingyenes kelengye bemutatóján vettünk részt ma Férjjel, ahol semmit nem beszéltek ránk. Igazság szerint úgy jöttünk volna el a boltból 4 és fél óra bemutató után, hogy nem veszünk semmit (csak én nem bírtam ki, hogy legalább egy babafésűt….kérlek….). Viszont rengeteget kaptunk. Tanácsokat, hogy mire érdemes figyelni a különböző dolgok megvételekor….hogy az esetek többségében mit takar az ár és mik azok a dolgok, amiken nem érdemes spórolni, mi az, ami teljesen felesleges…mondta ezt az a cég alapítója, aki maga két gyermeket nevelt fel. No, ez az, amit szerintem nem mindenhol él át az ember….a tulaj, aki ezt a hatalmas boltot üzemelteti, maga tartja az ingyenes bemutatót és nem akar mindent eladni, sőt….le a kalappal! Komolyan! Azt sem titkolja, hogy neki nem az a célja, hogy egy alkalommal minden vackot megvetessen a friss szülőkkel, hanem az, hogy 2-3 évig oda járjunk vissza vásárolni. A pláne, hogy ha véletlenül megvesztek valamit, amire vagy nincs szükség, vagy nem a megfelelő méretet/mintát/típust/stb. sikerült megvenni, akkor a blokk ellenében 60 napig vissza lehet vinni, feltéve, hogy nem volt használatban. És még egy fontos dolog. Bizony vannak olyan eszközök, amik nem két forintos kiadások, de azért jó lenne, ha lenne otthon, de azért mégsem vennénk meg….rengeteg dolgot lehet kölcsönözni is! Na jó, befejezem a reklám hadjáratot, engem már megnyertek maguknak…most inkább megnézem, hogy mikor lesz ingyenes elsősegély tanfolyam náluk….:)

Mini-Manó Babacentrum: https://www.minimano.hu/

Feleség, mint leendő Anya igen lelkesítő szavakkal élt! Nos nézzük a Férj, leendő Apuka szemszögéből is!

Sokat lehet olvasni 4D babamoziról, amitől én először egy kicsit tartózkodtam, hiszen miért nézzük meg azt, amit a természet nem hagy látni? De amikor az ember magára ismer a kislánya mimikáiban... Egy igen izgalmas látványban van részünk, és testet ölt a gyermekünk! Szerintem itt igen intenzív érzelmek törnek fel, ami segít megélni a terhességet apai oldalról is, mert vizuális képünk van a csemetéről! Élmény és megnyugtató, hogy látjuk: minden rendben van. A helyszínen a vendégfogadás pedig tökéletes volt, mind felszereltségben, tisztaságban és kedvességben! Amikor jön a következő gyermek, biztosan újra élni fogunk a lehetőséggel...

Másik programunk egy bolthoz köthető. Mivel én is kapcsolatban vagyok vendégekkel, így látom, hogy egy-egy termékben nem csak a termék ára van benne, hanem a szolgáltatás is! Itt teljességgel érezhető ez. Nagyon tetszik, hogy annyi hasznos információt kapunk, amire nekünk még nincs rálátásunk! Sok eszközt meg lehet ismerni, és sok dologról kiderül, nincs is rá szükség, illetve mi miatt vannak az árkülönbségek. Ezek tudatában könnyen össze tudjuk állítani helyi segítséggel a kelengyelistát! Vigyázat: rengeteg az áru, több nap átrágni magunkat rajta. :)

Szervezés: 

A végén kezdem. Jó fél évvel ezelőtt hallottam hirdetni a rádióban, hogy lesz Varnus Xavérnak egy orgonaestje, amelyen a legismertebb filmzenék közül fog játszani. Elég gyorsan megvettem a jegyeket szerencsére, mert pár nappal később már azt hallottam, hogy a hatalmas érdeklődésre való tekintettel még egy plusz koncertnapot szerveznek. Mivel ez a program csak este 8-ra volt meghirdetve, így arra gondoltam, elé még szervezek valamit.

A Sugár Moziban fél évente szervez baba-mama expot a Mini-Manó Babacentrum. Mivel érdekeltté váltunk, így ezt a programot választottam délelőtt….s tudva, hogy Férj a megelőző és a rákövetkező napon is dolgozik, így a két program közé beiktattam egy kávézást a Blue Bird Cafe nevű helyen, amelyet egy nagyon kedves barista barátunk ajánlott…

 Várandós nap: https://www.varandosnap.hu/

Blue Bird Café and Rostary: http://bluebirdcafe.eu/

Varnus Xavér koncert: https://www.jegy.hu/program/varnus-xaver-cine-music-3-orgonara-77253

Férj:

 Az első program épp aktuális volt, mert babát várunk. Bevallok egy titkot, anno egy kicsit én is részt vettem ennek a szervezésében (de csak e helyszínen, mint bérbeadói oldal), így tudtam, hogy jó helyre megyünk. Fontos, hogy itt tényleg a várandós családok érdekeit nézik, és igazi tanácsokat adnak. Érdemes azt a 4-5 órát rászánni, mert nem csak elméleti dolgokat hallhatunk, hanem gyakorlatban is láthatunk egy két dolgot. Nekem nagyon tetszett a hordózókendő, hogy milyen egyszerű és apáknak is ajánlott. Ami még spontán létrejön ilyenkor, az egy kismama fórum, ahol a gyakorlott szülők is tudnak tanácsot adni egy-egy beszélgetés során. Látszik, hogy a Mini-Manó Babacentrum nem csak egy bolt, hanem a dolgozók számára egy küldetés is.

A második állomás nem csak egy egyszerű kávézó volt, hanem egy igazi manufaktúra! Itt maguk pörkölik helyben a kávészemeket, és viszonylag nagy választék van. Kedves volt a kiszolgálás, és minden kérdésünkre választ kaptunk. Mi háromféle kávét próbáltunk ki, amiből egyet otthoni használatra is vettünk, és a mi gépünkkel (egy egyszerű Szarvasi elektromos gép) is kijött a kávé íze. Sok kávé nem sötét pörkölésű, így igazán izgalmas ízekkel találkozhatunk. Aki a kávét szereti annak erősen ajánlott ez a hely :)

Az esti program egy igazi életre szóló élmény volt. Varnus Xavér adott koncertet a Zsinagógában. Az élő zene élménye mindig lenyűgöző, ráadásul itt 3 különböző orgonát is lehetett hallani. Monumentális hatása volt, főleg úgy, hogy ismert filmslágereket játszottak. Különleges élmény a Zsinagógában egy ilyen koncertet átélni. Az akusztika csodálatos , és különleges élményt nyújtott, hogy volt olyan dal, amit először a Zsinagóga orgonáján játszottak, majd a moziorgonán. De számomra a legszebb még is az volt, amikor tőlünk 4 méterre Korossy-Khayll Csongor hegedült! Sok mindent lehetne írni róla, de én csak azt tudom tanácsolni, hogy aki teheti, menjen el ilyen klasszikus zenei koncertre!

Feleség:

Reggel 8-kor elindulva a Sugárba még nem sejtettem, hogy milyen fantasztikus előadásokat fogunk hallani. Az előre meghirdetett programok ugyan megcsúsztak ugyan, de senki nem háborgott miatta, mert mindegyik előadáson megérte részt venni. Hallhattunk/láthattunk kelengye bemutatót, újszülött elsősegélyt, de egy évtizedek óta a szakmában dolgozó szülésznő is rendkívül megnyugtató és jó tanácsokat adott. A 25-30 perces előadások után lehetőség volt a standoknál felkeresni az előadókat és feltenni nekik bármilyen kérdést. Ja, standok. Aki itt bármit hiányolt, az rossz helyen volt….hiszen volt itt minden, ami „szem-szájnak ingere”….a babakocsiktól kezdve a kendőkön keresztül, szoptatást segítő eszközökön és szereken át egészen a legkülönbözőbb tanácsadásokig minden! Nem unatkozhattak a kismamákat elkísérő kispapák sem, hiszen több előadó is olyan humorosan szólította meg őket, hogy élmény volt hallgatni. Nagyon hálás vagyok a szervezőknek, mert –ha bár újabb kérdések tömkelege merült fel bennem- rendkívül sok kérdésemre kaptam választ és csodálatos élménnyel gazdagodtunk….hogy az apró ajándékokról ne is beszéljünk. 

Délután 3 óra felé indultunk tovább a Sugárból a Blue Bird Café and Rostary-be, amit egy nagyon kedves barista barátunk ajánlott nekünk kipróbálásra. A Rumbach Sebestyén utcában található apró kis boltban elvitelre és ott fogyasztásra is árulnak kávét, pörkölt szemeset, de kérésre darálva is akár. A boltban dolgozó fiatalember tökéletesen beszélt angolul is, hiszen a környék rendkívül sok külföldi diák lakhelyéül szolgál, arról nem beszélve, hogy nem messze van a belvárosi szórakozó negyed, ahol szintén rengeteg magyarul nem beszélő fiatal, vagy kevésbé fiatal tölti mindennapjait. Felmerülő kérdéseinkre felkészülten és kedvesen válaszolt, tájékoztatást adott a boltban fellelhető több, mint 10 féle kávéról is. A hely hangulatos, és különleges érzés, amikor az ember lánya egy hatalmas pörkölő gép mellett szürcsöli tömény kávé illatban az éltető nedűt. :D Miután megittam a magam koffein szegény isteni capuccinoját, Férj pedig a maga két különböző ízvilágú presszóját, nem jöhettünk el úgy, hogy ne vegyünk itthonra is egy kis adag helyben, frissen őrölt kávét. Nem is érdemes sokat venni otthoni használatra, hiszen fel is hívják rá a figyelmünket, hogy körülbelül 2 hétig fogyasztható, utána jócskán romlik az élvezeti értéke….Így, egy jó kávéval felfrissülve indultunk neki az esti programnak.

Az este 8 órakor kezdődő koncert teltházas volt a Dohány utcai Zsinagógában. Mi fél 8-ra érkeztünk, de a következő sarokig nyúlt a sor, mert beengedéskor mindenkit átvizsgáltak. Hozzáteszem, hogy a hosszú sorban állás és várakozás is bizonyította, hogy nagyon türelmes és intelligens emberekkel vagyunk körülvéve, senki sem háborgott….természetesen nem sikerült mindenkinek bejutnia időre, így a koncert csak fél 9 körül kezdődött el, de Varnus Xavér úgy döntött, hogy a már bent lévő vendégek addig se unatkozzanak várakozás közben, ezért társaival addig is zenélt.

A hangverseny fő témája a filmzene volt, és a 20. század oly’ sok remekművéből 9 darabot válogatott össze a művész, melyet 3 orgonán játszottak zenésztársaival. A klasszikus orgona mellett volt egy moziorgona és egy Hammond orgona. Igen ám, de félve attól, hogy a XX. század elején készült Hammond orgona nehogy felmondja a szolgálatot, idehozattak még egy ilyet, a biztonság kedvéért. Így most először 4, azaz négy orgona volt egyetlen zsinagógában. A 9 műsorszám közti levegővételkor Varnus Xavér majdnem minden műről, vagy művészről elmondott egy érdekes történetet, vagy anekdotát. Lenyűgöző este volt és nem utolsó sorban figyelemre méltó, hogy ez a hatalmas művész milyen alázattal fordult nem csak a hangszeréhez, a közönséghez, hanem felkarolt fiatal, tehetséges művésztársaihoz is. Azt mondta a koncert elején, hogy nagyon reméli, hogy ez egy sorozat első állomása lesz….mi is reméljük. 

A koncerten közreműködő művészek voltak még: Barnkopf Balázs (moziorgona), Elischer Balázs (Hammond orgona), Mondok Yvette és Almás Gergő (ének), Korossy-Khayll Csongor (hegedű) és Szitha Miklós (dob)

Szervezés:

Régi vágyunk volt, hogy egyszer egy válogatott amerikai foci meccsre kimenjünk. Mivel épp elindult az NFL szezon, így hírt kaptam, hogy lesz magyar válogatott meccs is. Nosza, gyorsan vettem is rá két jegyet...

Feleség:

Egy csalóka szombati délutánon, amikor akár az ég is leszakadhatott volna, de meggondolta magát és kegyes volt mind a játékosokhoz, mind a szurkolókhoz....igen, ekkor történt, hogy életemben először betettem a lábam a Hidegkúti Nándor Stadionba, ahol az egyik kedvenc sportunknak élhettünk, szurkolhattunk, az amerikai focinak. A magyar válogatott játszott barátságos mérkőzést Szlovákia válogatottjával. Szinte teljesen megteltek a lelátók, és minden nagyon kulturált körülmények között zajlott.

Szeretnék néhány nem mélyreható, ugyanakkor nem elhanyagolható tényt elmondani erről a sportról. 6 és fél évvel ezelőtt, amikor megismertem Férjet elmondta, hogy ő ezt a sportot nagyon szereti nézni, mire én bár nyitottan, ugyanakkor kétkedve ültem le mellé, feltételezve, hogy ez egy borzasztó durva és erőszakos sport, és amúgy sem szeretem a focit (elnézést kérek a vélhetően rengeteg rajongótól), mert sok a bunda benne meg a színészkedés, stb. Aztán Férj volt olyan kedves és felvilágosított, így ma már én is látom, hogy nagyot tévedtem. Nem véletlenül van olyan nagy sikere ennek a sportágnak Amerikában. Nagyon sok és nehéz szabály van, és nem mehetnek "csak úgy egymásnak a játékosok, hogy jól elagyabugyálják egymást". Aki nem szabályszerűen játszik, azt eltilthatják. Arról nem beszélve, hogy nem csak ő kap büntetést, de a csapata is...és igen, itt az egy mindenkiért elv érvényesül. Nagyon sok poszton lehet játszani, és nehéz bekerülni a nagy csapatok keretébe. No, nem is szeretnék jobban belemenni a részletekbe, akinek felkeltette az érdeklődését a sport, próbáljon meg leülni egy jó meccset megnézni egy olyan ember társaságában, aki szívesen magyaráz, hogy megértse a lényeget....én így tettem, és függő lettem.

Az egyetlen nehézséget csupán az jelenti, hogy az időeltolódás miatt a meccseket itthon késő este kezdik vetíteni, és bizony hajnalig is eltartanak....de megéri! ;)

Ja, el ne felejtsem a legfontosabbat....Sok más sportággal ellentétben itt az egyik csapat szurkolója minden további nélkül beülhet a másik csapat drukkerei közé és nem esik bántódása....és ha az egyik játékos lesérül, akkor mindkét csapat féltérdre ereszkedik, amíg az orvosok ellátják a sérültet....döbbenetes látvány, én magam egészen elérzékenyültem tőle...ez az igazi sportszerűség, csapatszellem. 
Nagyon örülök, hogy részese lehettem ennek az élménynek....no és nem utolsó sorban nyilván a jó játék volt a fontos, de büszkén írom le, hogy a magyarok nyertek! :D

Férj:

Voltunk már pár HFL mérkőzésen, így izgatottan vártuk ezt a meccset. Bevallom, sokkal rosszabb szervezésre számítottam, de a színvonal káprázatos volt! Mi a legfelső sorban ültünk, így nagyon jó rálátásunk volt a pályára. Volt kivetítő (ahol vissza is játszottak egy-egy jelenetet), és helyi műsorvezető is. 

A lelátóról nagyon jó lehettet mindent látni, a tv nem adja vissza azt az élményt, amikor kint vagyunk egy stadionban!  Nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent észreveszek (egy-egy szabálytalanságot, a futott utakat, kézjelzéseket, stb). A legjobban az döbbentett meg, amikor Bencsics Márk egy jól irányzott passzal, a célterület sarkára dobta a labdát. Azt hittem, hogy ez egy rosszul eldobott labda, mert az elkapó a dobás pillanatában jó sok méter távolságban volt az érkezési ponttól. TOUCHDOWN! Az elkapó elérte a labdát, és be is húzta! Ez az, amit egy tv közvetítésben nem lát az ember! Azt gondolom, hogy ilyen színvonalon kell levezeti a HFL-t is, és akkor sok-sok stadiont meg lehet tölteni szurkolókkal! (4750 fő!)  Kint voltak teljes családok, kisgyerekek, és nagyik is! És a szurkolói hangulat, amikor az egész stadion skandál...

Aki csak teheti, az látogasson el egy ilyen meccsre, mert agy életre szóló élményt szerez!

Kedvcsinálónak a bevonulások: https://youtu.be/eZ2yVhF4YfY

Szervezés:

Érdekes, hogy ha az ember (lánya) valami után érdeklődik, akkor lépten nyomon abba ütközik….és ekkor jön a talán legnagyobb és legismertebb közösségi oldal, a facebook. Amikor elkezdtem tervezni az augusztusi randevúnkat, feldobott a rendszer egy olyan programot, amit mintha csak nekünk találtak volna ki. Így esett a választásom a Csodák Palotájának egy kihelyezett kiállítására….akarom mondani 3 kiállítására. :)

CsoPa Playbar: http://www.csopa.hu/csopa-playbar/attrakciok/kiallitasok/szuletes-kiallitas

Kávézó: http://cafefive.hu/

Férj:

Ilyen melegben ilyen program igazán hűsítő :) Sejtelmem se volt, hogy itt is van egy CSOPA helyszín, és a múltkori CSOPA is nagyon tetszett, így izgalommal töltött el a program. Az előtérben digitális asztalok voltak, amivel 6 játékot lehetett játszani. Nekem ezen a gombfoci jött be a legjobban. A jegyünk 3 kiállításra szólt.

Az első a Születés kiállítás, ami nálunk pont aktuális :) Sok információt adnak, és jól felépített a kiállítás. Van benne interaktív rész is. Ami nekünk férfiaknak adhat egy kis támpontot, hogy egy ruhát lehet felvenni, ami megmutatja, hogy milyen súlyt hord egy terhes nő, és mennyire megváltozik a test terjedelme. Érdemes felpróbálni!

A második kiállítás a Newton kiállítás volt. Itt a fizika érdekességeivel ismerkedhetünk meg, sok interaktív kiegészítővel. Iskoláknak kötelező lenne, mert nagyon jól és érthetően szemlélteti a fizika törvényeit. Ami nekem nagyon tetszett, az a csigás emelő volt, mert pehelykönnyűnek érezhettem magam :)

A harmadik kiállítás az Illúzió kiállítás volt. Itt érdekes elméletekről lehetett olvasni, hogy az illúziókat hányféle módon lehet megközelíteni. Sok képnél el lehet időzni, így érdemes több időt rászánni. Ami nagyon jópofa volt, hogy a vetítőteremben a képi illúziókat úgy mutatták be, hogy részleteire szedték a képeket.

Bónusz 1: Részt vettünk egy 9D-s vetítésen. A filmben egy sivatagi hullámvasúti utazáson vehettünk részt, ami ha ez ember elengedi magát, akkor extra élményt nyújt.

Bónusz 2: A program után beültünk a Cafe five presszóba, ahol egy finom menüt ettünk házi jeges teával. Desszertként pedig egy csodás kávét ittunk (világos pörkölésű!!!).

Tökéletes program volt egy meleg nyári napra :)

Feleség:

A Bécsi úton található volt Új Udvar, mai nevén Buda EG Bevásárlóközpont ad helyet a kiállításoknak. Már itt, az elején le kell szögeznem, hogy nem értem, miért van ez a csodálatos hangulatú épület méltatlanul elhanyagolva…szinte az egész épület kong az üres üzlethelységektől, ám ahogy a 2. emeletre érünk, belépünk a XXI. század igényes időtöltésre alkalmas helyszínére.

A fogadó térben rengeteg asztal helyezkedik el, melyek amolyan interaktív asztalok. Mindegyik közepén érintőképernyő helyezkedik el, melyek segítségével 6 különböző játék érhető el. Ezeken kívül sima csocsó asztal, hosszított, mely több játékos szórakoztatására alkalmas, valamint három személyes is. De van élő billiárd és természetesen büfé is. Ugyanebből a hatalmas helységből nyílnak a különböző előadótermek és a 9D-s mozi terem is.

Én azt a fajta kombinált belépőt választottam magunknak, mellyel 3 kiállítás látogatható meg. A Születés kiállítás, a Newton, valamint az Illúzió kiállítás. Mindegyik helyszínen rengeteg érdekes olvasnivaló, kép és kipróbálható játék volt. Gyermek, fiatal, felnőtt és az idősebb korosztály is megtalálja a számítását ezen az interaktív kiállításon. Túl sokat nem szeretnék elmondani a tartalomból, hiszen a nevek és árulkodóak.  A végén még megleptük magunkat egy 9D-s vetítéssel, mely mindkettőnknek új élmény volt…és bár Férj nem híve a vidámparkoknak, az itt „kipróbált” hullámvasút után már nem mondhatja többé, hogy nem ül fel velem bármi hasonlóra….:D

Mi 3 és fél órát töltöttünk el kiállításon, így ebéd idő tájban, az éhségtől kísérve körbenéztünk a környéken valami harapnivaló után. Így nem lehet nem megemlíteni a sarkon található Café Five Szépvölgyit, ahol rendkívül kedvező áron ebédeltünk igazán jó minőségű ételeket és életemben először ihattam olyan kávét, amibe még nekem sem kellett cukor. (Egy ismerősöm szerint az igazán jó kávéba nem szükséges tenni.) Fenséges lezárása volt ez a mai napnak. :)

Ui.: Elárulok egy kis titkot, de el ne áruljátok Férjnek! Már alig várom az október randevúnkat, mert fél éve szerveztem meg, hogy hova fogunk menni és azóta tartom a számat….;)

Szervezés:

Régóta terveztem, hogy egy ilyen városnézésre elmenjünk. Persze ehhez 2 nap kellett, mert 5 túra is volt benne, és ezt 1 napba besűríteni sok lett volna. Nyáron szép a város, így kaptam az alkalmon, és elvittem Feleséget egy ilyen kirándulásra!

Hopp on Hopp off: http://www.citytour.hu/hu

Feleség:

Férj folyamatosan meglep. Mint kiderült, a mostani programot hónapok óta szervezi, tervezi, hiszen szükség volt két egymást követő napra ahhoz, hogy a Hop on Hop off társaság 48 órás jegyét alaposan ki tudjuk használni.

Az első napon a két buszjáratát utaztuk végig a belvárosban. A jegy korlátlan használatra szól, így nyugodtan fel-le lehet szállni az igen sűrű járatokról. A buszon minden ülőhelynél van fejhallgató, melyen keresztül a kiválasztott nyelven hallgathatjuk a magyar fővárosról szóló érdekességeket...Természetesen a sok megálló alatt sem unatkozik az utas, hiszen a szöveges részek között magyar remekműveket hallgathatunk.

A második napon is két dolgot próbáltunk ki. Először a hajójáratot, ami csodálatos képet nyújt Budapestről....nem véletlen, hogy az ide látogatók tátott szájjal ámuldoznak a várostól. Utána a gyalogtúrára mentünk el, ami az Operától indul. Lesétáltunk az Andrássy úton a Deák térig, ott a Szent István Bazilikát nézhettük meg kívülről-belülről, majd lesétálva a Széchenyi István térre, átmentünk a Lánchídon, végül felsétáltunk a Várba. Az idegenvezetőnk angolját tökéletesen megértettük, de szívesen mesélt magyarul is...(az elmúlt 16 évben ez volt az első alkalom, hogy magyarok is részt vettek a programon a csoportjában).

A két nap extrája az volt, hogy pont a vizes vb utolsó napjaira esett, így az egyik estét a Margit-szigeten tölthettük a szurkolói zónában, ahol a tömeggel együtt drukkoltunk a magyar vízilabda csapatnak és az úszóinknak egyaránt. :) Remek két nap volt!

Férj:

Első napon a buszos városnézésekre mentünk el. Eddig észre sem vettem hogy mennyi ilyen busz van a városban. Szerencsénkre mindig sikerül az emelet első üléseibe ülnünk egész nap. Ami nagyon megfogott, hogy 2 méterrel feljebb a város csodái a szemünk elé tárulnak! Az utcákon járva mindig csak szemmagasságba tekint az ember, és nem veszi észre a csodás épületeket! Mivel itt sok idő volt, így nyugodtam mindent meg tudtunk nézni, főleg, hogy több kört is lehet menni.

A második nap első felében a hajós túrára mentünk. Ezzel a túrával is egy olyan szemszögből tudtuk a várost megnézni, ami ritka. Budapest közepe a Dunán van :) Csodás panoráma, távol a város forgatagától. 

Zárásként gyalog is megnéztük a várost. Ehhez egy idegenvezetőt kaptunk, aki angolul mutatta be a várost, majd félidőnél átváltott magyarra, mert a várba már csak mi "kapaszkodtunk" fel. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a városnézést, mert az ember meglepődik, hogy mi mindent nem látott és tudott Budapestről!

Szervezés:

Nos, ha egy program annyira adja magát, mint a Múzeumok éjszakája, akkor nincs mese, részt kell rajta venni…ezúttal nem volt nehéz kitalálni a HR programját…és a tökéletességre törekedve, kinőve a gyermekbetegségeket el lehetett kezdeni megszegni a szabályainkat…no nem nagyon, csak annyira, hogy együtt tervezzük meg a programot megelőző napon, hogy melyik múzeumokat nézzük meg. 

Múzeumok éjszakája: www.muzej.hu

Férj:

 Múzeumok Éjszakája: rengeteg program, kevés idő. A száznál több helyszínt sikerült 8-ra redukálni, így indultunk útnak. 

Az első állomás az MTVA kiállítása volt. Nagyon jól megszerkesztett és szervezett program volt. Sok technikai hátteret megmutattak, és sok eszközhöz volt egy-egy rövid kis történet.  A körbevezetés után egy hírstúdiót és egy szinkronstúdiót is ki lehetett próbálni. A szinkronstúdióba egy film 1 percét lehetett szinkronizálni. 3 szereplős volt, és hogy minden hang meglegyen hozzá, 6 segítőre volt szükség.

A második állomás a Róth Miksa Emlékház volt. Ott első körben egy érdekes előadást lehetett meghallgatni (itt is volt vagy 6 érdekes előadás de az legalább 6 óra elfoglaltság!). Megtudhattunk sok érdekes információt a 20. századi bűnüldözésről, és hogy mit tekintettek bűnnek. Az előadás után megnéztük a tolvajlabirintus kiállítást, ahol az egyik helyiségben egy igazi helyszínelő mutatta be, hogy hogy helyszínelnek ma Magyarországon. Ami nagyon érdekes, ahogy a szagmintát veszik. Örültünk annak, hogy szabadon lehetett kérdezni, és mindenre meg is kaptuk a választ :) 

Következő állomásunk a Sziklakórház volt, de ez technikai okok  (kb. 500 ember várt a bejutásra) elmaradt. Elindultunk hát a Rendőrmúzeumba, ahol szintén egész napra elegendő program várt ránk. Ami engem itt igencsak lekötött, az a rengetek ördöglakat volt (ezek a gyengéim :) ) Itt szeretnék köszönetet mondani a Mensa HungarIQa-nak a kitartásért! Kézbe lehetett venni rendőrségi fegyvereket, sőt egy rohamrendőr felszerelését is fel lehetett próbálni. Segítséggel nagyjából 4 perc volt felvenni, de a rendőrök ezt 2 perc alatt öltik magukra.  

Egyszóval, jövőre sem hagyhatjuk ki ezt a programot!

Feleség:

A gondosan áttekintett kínálatból végül 8 múzeum került a listánkra, melyet azért próbáltunk rugalmasan kezelni,,,szerencsénkre, mert sajnos volt köztük olyan, ahova időhiány miatt nem jutottunk el, és olyan is, ahol a kígyózó sort látva váltottunk célt.

Elsőként az MTVA Pollack Mihály téri kiállítótermébe mentünk el, ahol a rádiózás és televíziózás történetébe pillanthattunk be 45 perces vezetés alatt, utána pedig azoknak, akiknek kedve volt kipróbálhatták a szinkronizálást is.

A soron következő múzeum a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény volt, ahol az udvaron folyamatosan igényes nívós előadásokat lehetett hallgatni. Megnéztük a "Tolvajlabirintust", és hosszan beszélgettünk a BRFK egy helyszínelőjével, aki bemutatta a mai használatos nyomozási segédeszközöket. Órákig tudtam volna hallgatni, de az idő szorított, így tovább indultunk a Budai Várban található Sziklakórházhoz....na, innen fordultunk vissza a több 10 méteres sort meglátva, de egy hölgy az egyik helyszínen elmondta nekem, hogy sajnos ott minden alkalommal rengetegen vannak. Végül arra jutottunk, hogy egy külön alkalommal majd megnézzük azt is. :)

Visszafordultunk a belvárosba, ahol a Mosonyi utcában található Rendőrmúzeum volt az utolsó állomásunk. Nos, le a kalappal a szervezők előtt...olyan sok fajta program volt, hogy az ember lánya/fia órákig le tudta foglalni magát...a teljesség igénye nélkül volt grafológia, tenyérlenyomat vétel, alkoholszondát lehetett kipróbálni, lézerpisztoly lövészet és számos ördöglakat várt kibogozásra...

Nagyszerű délután és estét töltöttünk el Budapest néhány múzeumában, és biztos, hogy jövőre is megyünk, mert oly' sok hely nem fért bele ebbe a pár órácskába...:)